Az ingatlan értékbecslés és az ingatlanpiac természete jelentősen különbözik más piaci szegmensektől. Noha kevés olyan piac illetve áru létezik ahol a tökéletes verseny ismérvei teljesülnek, az ingatlanpiaci verseny „tökéletlensége” mégis szembeötlő.
Vizsgáljuk meg, miképpen foglalhatók össze tömören azok a főbb sajátosságok, amelyek csak az ingatlanpiacra és annak mechanizmusaira érvényesek.
tárgya.
Noha a nyilvános árverés, pályázat (mint marketing módszer) - elterjedőben van, a legtöbb ügyletet a titokzatosság lengi körül. Még ha az eladási ár nyilvános is, a teljes tényanyag ritkán ismert, és e nélkül teljeskörűen megalapozott elemzések nem végezhetőek. Ilyen eset például ha a közölt főbb adatok nem tartalmazzák az épület állapotát, a kifizetések időpontját, pontos ütemezését, hogy fennáll-e valamilyen speciális kapcsolat az eladó és a vevő között, vagy a bérbeadó és bérbevevő között, és még számos más tényezőt, amelyek alapvetően befolyásolhatják az árat
Ez a tény monopolhelyzetbe hozhatja a már tulajdonos eladókat és a bérbeadókat.
érdekei egymástól eltérőek lehetnek. Ez azzal a hátránnyal járhat, hogy a tranzakció időtartama megnő, és ezáltal jelentős többletköltség keletkezik. Az időtartam hosszúságának és az ügylet komplexitásának pozitív hatása ugyanakkor, hogy az ingatlanpiac jóval állhatatosabb mint például a tőzsde, ahol a tranzakciók gyorsak, és hatásaik könnyen lemérhetőek.
Az ingatlanértékelési jogosultság az ingatlanközvetítési jogosultság keretében, ahhoz szervesen kapcsolódó szolgáltatásként került meghatározásra. Az ingatlanértékelési tevékenység képesítéshez kötött szolgáltatás.
A szolgáltatás végzésének alapvető feltételeit, mint követelményeket, legmagasabb szinten az ingatlanközvetítésről szóló, többször módosított, az előbbiekben is hivatkozott R rögzíti. A jogosultság részletekbe menő szabályozását a korábban szintén hivatkozott Vhr tartalmazza.
Az ingatlanértékelést a közzétett: - SZJ nem tartalmazza,
- a TEAOR 70.31 számon, "ingatlanbecslés" elnevezéssel
tartalmazza.
A rendelet hatálya a házingatlanok és a telkek (a továbbiakban: ingatlanok) adásvételére és cseréjére, valamint a bérlakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjére, továbbá a közreműködő ingatlanközvetítök és ingatlanforgalmi értékbecslők tevékenységére terjed ki.
~ A tárgyi szolgáltatás körébe tartozó alapvető fogalmakat (házin-
.;;:
:~ gatlan, telek) a Vhr alapján az "Ingatlan forgalmazás szakmai jo-
e::; gosultsága" (3.2.sz.) című fejezet tartalmazza.
o
o
""
Épületgépészet, gázvezetékszerelés - Épületgépészet, gázvezeték szerelés
3. rész 3. fejezet 2. oldol
Szakmai jogosultság
3.3. Az ingatlanértékelés szakmai jogosultsóga
Ingatlanforgalmi ér· tékbecslés
középfokú tanfolyam
forgalmi értékbecslés értékbecslő
Gyakorlati ingatlan-tanácsadó
Ingatlanforgalmi értékbecslést:
- gazdálkodó szervezetek [melyeket a Ptk. 685. § c) pontja tételesen nevesíti],
- költségvetési szervek a tevékenységi körükben,
- ügyvédi irodák,
- természetes személyek
végezhetnek.
Ingatlanforgalmi értékbecslési tevékenységet még az egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező személyek is csak a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén végezhetnek. A feltételeket jelenleg az ingatlanközvetítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit az előbbiekben már hivatkozott BM rendelet rögzíti.
Az előírt szakma képesítés megszerezhető. A beiskolázáshoz középiskolai végzettség szükséges. Az államilag elismert középfokú szakmai képesítés iskolarendszeren kívüli képzés keretében elérhető. A BM rendelet alapján szervezett szaktanfolyamon felkészülve az elérni kívánt képesítés az eredményes vizsga után megszerezhető.
A legjobb Keresőmarketing és online marketing tanácsadás Budapesten
Ingatlanforgalmi értékbecslést természetes személy csak az Ingatlanközvetítői Névjegyzékbe történt felvétele alapján végezhet. Az ezzel kapcsolatos részletes ismereteket a 3.2. számú fejezet tartalmazza. A vállalkozói igazolvány megszerzésével kapcsolatos további részletes tájékoztatás szintén az előbbiekben hivatkozott fejezetben található.
Azok az ingatlan közvetítők, akik szakmai képesítésüket még a 8/1990. (ll. 1.) BM rendelet alapján szerezték meg, az ingatlanforgalmi értékbecslői tevékenységet csak akkor végezhetik, ha a középfokú tanfolyamon is eredményes vizsgát tettek. Összefoglalva: a gyakorlatban a szorosan vett közvetítői megbízástól sokszor elkülönül és ezért önálló tevékenységnek tekinthető a forgalmi értékbecslés, amely szakértői és nem piaci megbízás. Az értékbecslő a Megbízó által eladni, vagy megvásárolni kívánt ingatlan vételárának, vagy ahitelfedezet megállapításához nyújt segítséget. A szakértői tevékenység külön kategória.
Gyakorlati ingatlan-tanácsadó
3. rész 2. fejezet 3. oldal
3.2. Az ingatlan forgalmazás szakmai ;ogosultsága
Az ingatlanközvetítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeitjelenleg a szakképesítésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-ának (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter 8/1995. (V.25.) BM számú rendelete (továbbiakban: BM rendelet) rögzíti.
A szakképesítés megszerzéséhez középiskolai végzettség szükséges. Az államilag elismert középfokú szakmai képesítés iskolarendszeren kívüli képzés keretében, az előbbiekben hivatkozott BM rendelet alapján szervezett szaktanfolyamon történő felkészülésseI, az eredményes vizsgát követően elérhető. Ingatlanközvetítésre jogosult természetes személyek az ingatlanközvetítésseI kapcsolatos ügyleti okiratokat is elkészíthetik, ha egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkeznek. Az ingatlanközvetítői szakképesítéssel rendelkező ingatlanforgalmazók csak a szerződés előkészitést jogosultak elvégezni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során, a bejegyzéskor elfogadható okiratokkal szemben támasztott követelményeket az ingatlannyilvántartásróI szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § tételesen rögzíti.
A legjobb magánnyomozó iroda és magánnyomozás szolgáltatás Budapesten
Ingatlanközvetítési tevékenységet természetes személy csak az Ingatlanközvetítői Névjegyzékbe történt felvétele alapján végezhet. Az Ingatlanközvetítői Névjegyzéket
- megye területén a megyeszékhely (megyei önkormányzat főjegyzője által kijelölt) városi,
- a főváros területén a Budapest Fővárosi Önkormányzat főjegyzője által kijelölt V. kerületi Önkormányzat Hivatalának Ügyfélszolgálati Irodája
vezeti.
Az Ingatlanközvetítői Névjegyzékbe való felvételt a kérelmező az állandó lakóhelye szerint illetékes, a Névjegyzéket vezető szervnél kérheti. Ennek során igazolnia kell, hogy az előírt fel tételekkel rendelkezik.
A Vhr-ben rögzítettek alapján törölni kell az Ingatlanközvetítői Névjegyzékből azt a természetes személyt,
- akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek,
szakmai és vizsgázla. tási kövelelmény
középiskolai végzellség
ügyleli okiral
szerződés eló'készílés
Ingallanközvelílői Névjegyzék
lörölni kell az Ingal. lanközvelílői Név· jegyzékból
Szakmai jogosultság
3. rész 2. fejezet 4. oldol
3.2. Az ingatlan forgalmazás szakmai jogosultsága
egyéni vállalkozói igazolvány
Kereskedelmi és Ipar. kamara
- akit az ingatlanközvetítési tevékenység gyakorlásától eltiltottak,
- a szakszerűtlen munkavégzés miatt három éven belül legalább
két alkalommal kirótt írásbeli figyelmeztetés a Névjegyzéket vezető szerv részéről,
- aki a törlését kérte vagy elhalálozott, illetőleg a Névjegyzéket vezető szerv illetékességi területéről állandó jelleggel elköltözött,
- aki a tevékenység gyakorlásához előírt képesítéssel nem rendelkezik, ill.
- nem lehet törölni az lngatlanközvetitői Névjegyzékből azt a természetes személyt, aki az ingatlanközvetítési tevékenységet végzők szakmai képesítéséről és képzéséről szóló 8/1990. (Il. 1.) BM rendelet alapján középfokú tanfolyamon eredményes vizsgát tett.
Korábban az egyéni vállalkozói igazolványt a (kerületi) polgármesteri hivatalok adták ki. A vállalkozónak külön-külön kellett bejelentkezni az Adóhivatalba, az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjpénztárhoz, a Központi Statisztikai Hivatalhoz és a megfelelő kamarába.
1998. július l-je óta elegendő a Kereskedelmi és Iparkamarát (továbbiakban: Kamara) - lehetőleg a területileg megfelelő Kamarát - felkeresni. Ez az úgynevezett "egyablakos" rendszer. A Kamara a jelentkezőt a számítógépes összeköttetés útján bejelenti az előbbiekben felsorolt hivatalokba és azonosító számokat kér a jelentkező számára. Ezt követően a Kamarák közigazgatási irodái kiállít ják a vállalkozói igazolványt. A tevékenység csak a vállalkozói igazolvány kézhezvételét követően kezdhető meg. Bio takarítás
A vállalkozói igazolvány iránti kérelem során a szakmai kamarai tagságot igazolni kell. Az átadott, kitöltött adatlaphoz mellékelni kell:
- a kérelmező nyilatkozatát, hogy vele szemben nem állnak fenn az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 5. § (I) bek. c j-g) pont jaiban foglalt kizáró okok. Ennek a követelménynek a bejelentkezési adatlap aláírásával lehet eleget tenni
- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,
könyvelő és könyvelés - könyvelő és könyvelés
A domain eladó! Itt lehet érdeklődni
